Bár Európában a vállalkozások több mit 99%-a a kis- és középvállalkozások (kkv) közül kerül ki, és ők hozzák létre az új munkahelyek kétharmadát, a válságban a kormányok elsősorban mégis a legnagyobb cégekre és az azoknál megmenthető munkahelyekre koncentrálnak – mondta Günter Verheugen a kkv-hét megnyitóján. A Bizottság vállalkozás- és iparpolitikáért felelős alelnöke ezt a nagy elbocsátások fenyegetésének tükrében érthetőnek nevezte, de feltette a kérdést: ki foglalkozik a kkv szektorban foglalkoztatott milliók problémáival? „Ha van kiút a gazdasági visszaesésből, azt a kkv-k kreativitásában, rugalmasságában és problémamegoldó képességében kell keresni” – fogalmazott Verheugen, aki a növekedés és munkahelyteremtés igazi motorjának nevezte a kkv-kat, amely szektorban „közel sem veszítünk el annyi munkahelyet, mint a nagyvállalati szektorban.
A turisztikában most különösen szükség van a kreativitásra és a rugalmasságra. Az utazási kedv jelentős megcsappanása ugyanis a kis- és mikrovállalkozásban működtetett éttermeket, vendéglátóhelyeket sújthatja leginkább. Magyarországon az utóbbi években virágzásnak indult falusi turizmust – amely sok helyen a települések és az ott élők legfőbb bevételi forrása – is veszélybe sodorhatja.
Ez azért is különösen veszélyes, mert Európában, de ezen belül hazánkban a vállalkozói szellem igen alacsony. Míg az amerikaiak 61%-a dolgozna szívesebben saját vállalkozásában, mint alkalmazottként, az európaiaknak csak 45%-a – derült ki az Eurobarometer felméréséből. Az európaiak fele soha nem vette fontolóra, hogy vállalkozásba kezdjen. Az amerikaiaknak csak 25%-a. Az amerikaiak közül sokan említik példaképükként Bill Gates-t vagy más sikeres vállalkozót – az európaiak inkább csak popsztárokat és sportolókat neveznek meg. Az új tagállamokban, illetve Portugáliában, Írországban, Görögországban és Spanyolországban egyébként az átlagosnál jóval nagyobb a vállalkozói kedv, Magyarországon azonban csak 40%. Az európaiaknak kevesebb mint egyharmada véli úgy, hogy sikeresen belevághatna egy vállalkozásba. A kivétel Szlovákia és Lettország, ahol tavaly 17-ről 37-re, illetve 24-ről 42%-ra nőtt a bizakodók aránya.
Magyarországon azonban éppen a turizmus és a vendéglátás az ágazat, melyben már a szocialista rendszerben megindultak az első vállalkozások – még ha manapság illik is megmosolyogni, a „Zimmer Frei” sokáig a vállalkozói szellem legerősebb bástyája volt. Ezért is fogadta nagy megkönnyebbülés itthon, hogy az Európai Bizottság az áfa csökkentésére tett javaslatában felvette a munkaintenzív kedvezményezettek csoportjába az éttermeket is. A javaslatból azóta törvény lett, miután hosszas viták után a tagállamok és az Európai Parlament is elfogadták. A Bizottság kiemelt területként kezeli a környezetvédelmi és energiatakarékossági célokat megvalósító kkv-k támogatását, ami szintén számos újabb finanszírozási lehetőséget nyit a turisztikai kisvállalkozások számára.
A kkv-k egyébként leginkább a csődtől félnek az Atlanti-óceán mind két oldalán, de míg az újonnan alakuló amerikai vállalkozások finanszírozása elsősorban kockázati tőkéből történik, addig az európaiaké banki kölcsönből, így a vállalkozó saját magántulajdonát – sokszor a házat, ahol lakik és ahol például kiadja a szobákat – viszi vásárra. A felmérésből az is kiderült, hogy Európában sokkal bonyolultabb és költségesebb elindítani és beszüntetni egy vállalkozást, és a szabadalmaztatási költségek is sokkal magasabbak. Ezért sokkal kevesebb a piacra lépők és az onnan távozók száma csakúgy, mint azoké, akik másodszor is belevágnának egy vállalkozásba.
A legnagyobb problémának azonban az európai kkv-k a bürokráciát tartják. Az EU ezért fogadta el tavaly decemberben a kisvállalkozási intézkedéscsomagot (Small Business Act), melynek mottója a „Gondolkozz először kicsiben”. Ez azt jelenti, hogy minden intézkedésnél szem előtt kell tartani, hogy az miként érintené a vállalkozásokat. A hotelek és éttermek 90 százaléka mikrovállakozásban működik, azaz 10 főnél kevesebbet foglalkoztat. A szektor túlélési mutatója azonban riasztó. Megalapításukat követően egy évvel a hoteleknek és éttermeknek már csak 87%-a működik, három év elteltével csak 61, az öt évet pedig mindössze 45%-uk éli túl. Ez még a kis- és nagykereskedelmi mutatóknál is rosszabb.
Az EU ezért a Small Business Act-ben célként tűzi ki, hogy egy vállalkozás felállításának adminisztrációs költségei egyetlen tagállamban se haladják meg a 100 eurót, a bejegyzés ne tartson tovább egy hétnél és egy ablakos rendszerben történjen. Statisztikai adatokat csak háromévente egyszer kelljen szolgáltatni. A jogszabályok egyszerűsítése érdekében a Brüsszeli Bizottság visszavont 78 elfogadásra várt, és azonosított 2500 eltörlendő jogszabályt. Az európai zártkörű társaság új statútuma pedig lehetővé teszi a kkv-k számára, hogy Európa-szerte egységes társasági jogi előírások alapján jöjjenek létre és folytassák tevékenységüket. Ez az utaztatásnál nagy könnyebbséget jelenthet.
Idén Erasmus néven csereprogramot indítottak új vállalkozások számára. Az EU fizeti az utazási és a szállásköltségeket, és segít megtalálni azt a vállalkozót egy másik tagállamban, aki hajlandó gyakornokként minimum három hétre, de legfeljebb fél évre felfogadni őt. Ez nemcsak ismeretszerzésre ad lehetőséget, de például a turisztikai vállalkozó helyismeretre, kapcsolatokra, akár üzleti partnerekre is szert tehet. E programról részletesebben a http://www.erasmus-entrepreneurs.eu internetes címen olvashatnak.